ÚSZÓZÁS FELSŐFOKON

Kezdő és profi horgászoknak

Ponty suli - Ismertjük meg a pontyot 2.

Régen volt már, nagyon rég amikor a Mosoni-Duna árterét jártuk barátaimmal, egy-egy zöldár tetőzése után, és a letisztult vízben szájtátva figyeltük a gyerekszemmel óriási nagynak tűnő anyapontyokat, amint oldalukon kisebb hímekkel, méltóságteljesen úsztak előttünk. Hol van már a zöldár? Hol vannak a gyönyörű pontyok?



Szaporodás, egyedfejlődés:

Különböző éghajlati viszonyok mellett a ponty ivarérettségét különböző idő alatt éri el. Trópusi vizekben elég erre egyetlen év, míg nálunk a tejesek 2-3, az ikrások 3-4 év után ivarérettek. Természetes ívóhelyét a dús növényzettel borított kiöntések képezik, ezért a folyók vizének szabályozása nagyrészt felszámolta a ponty természetes szaporodásának lehetőségét. A még meglevő természetes ívóhelyek is csak egyes években járulnak hozzá a pontyállomány növekedéséhez, mivel a vízállási viszonyok, az árvizek gyors visszavonulása gyakran teszi tönkre a már lerakott ikrát vagy a kikelt zsenge ivadékot. Hasonló okokból, a sajátos hullámzási viszonyok és a magas kolloidtartalom miatt, nem számolhatunk a ponty természetes állománypótlódásával legnagyobb tavunkon, a Balatonon sem.

Teljes mérethez klikkelj a képre!

A medréből kilépő folyók biztosították régen a természetes ívóhelyet

A vadpontyok ikrájukat fokozatosan érlelik be, az ívás néhány napos közökkel ismétlődik. A tógazdasági pontyok ezt a tulajdonságot bizonyos mértékben már elvesztették, mert a kedvező tógazdasági környezetben a bőséges tápanyagellátás eredményeként az ikrák fejlődése és érése szinkronizált. (Ez kiválóan megfelel a keltetőházi szaporítás követelményeinek.) A természetben az ívás 18-20 °C-nál kezdődik, de ennél hűvösebb vízben is megfigyeltek már pontyívást. Hazánkban a ponty ívási ideje április végétől június végéig húzódhat el. Hidegfront betörés hatására az ívási folyamat megszakad, az ikrásokban képződött ikra visszafejlődik, és a hal szervezetében komolyabb károsodás nélkül felszívódik.

Teljes mérethez klikkelj a képre!

Lenyűgőző és ritkán látható látvány

A ponty a csoportosan ívó halfajok közé tartozik: az ívóhelyen néhány ikrásból és több tejesből álló csapat különül el.

Akváriumi megfigyelések szerint a 4 órás ívási aktus a következő módon zajlik le:
- a tejes körülússza a nyugodtan úszó ikrást;
- az ikrás a fenék felé úszik, és ott a tejeshez viszonyítva ferde pozíciót foglal el;
- az ikrás a fenék felett vízszintesen helyezkedik el, a tejes vele párhuzamosan, közvetlenül mellette áll meg;
- mindkét hal teste kb. 1 másodpercig görcsösen megremeg, miközben egyszerre történik az ikra és a tej kibocsátása; ez az aktus 1-4 alkalommal ismétlődik;
- a halak közvetlenül a víz felszíne alá úsznak, a tejes 1-5 percig kering az ikrás körül majd a halak újból a fenék felé húznak, ahol megismétlődik az előbbi magatartásmód.

Az ikrás testtömeg kilónként 150-200 ezer ikrát érlel, egyes igen súlyos nőstények, több mint 1 millió ikrát képesek kibocsátani.

A szürkés színű ikraszemek 1-1,5 mm-es duzzadás után 2-2,5 mm-es átmérőjűek, a növényzethez erősen tapadnak. Kikelésükhöz 3-3,5 nap szükséges.

Teljes mérethez klikkelj a képre!

Az ívási időszakban elöntött rét, a megtermékenyített ikrának és a kikelt lárváknak is természetes bölcsője lehet. Legalábbis, ha elég ideig van rajta víz

A lárvák kibújva az ikraburokból, 4-5,5 milliméter hosszúak, a hasuk alatt világossárga szikzacskó található, mely biztosítja első nyolc napi élelmüket. A lárvák még úszni nem tudnak, fejjel előre lesüllyednek a fenékre, itt ragasztómirigyükkel megtapadnak a fenéken. Egy nap után úszni kezdenek első úszásuk folyamán a vízfelszínre igyekeznek, hogy levegőt szippantva megtöltsék úszóhólyagjukat. Gyakran több napig is eltart míg feltöltik az úszóhólyagot levegővel.

Természetes körülmények közt a ponty a kárásszal (Carassius carassius) és az ezüstkárász (Carassius auratus) távol-keleti formájával, az aranyhallal kereszteződhet.

Mesterséges szaporítás

Teljes mérethez klikkelj a képre!

Egy szarvasi pikkelyes

Hazánkban viszonylag későn, csak a XIX. század végén indult meg a pontyra alapozott tógazdasági haltermelés. Elsőként Herman Ottó (1888) hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai viszonyaink közt mesterséges termelésre leginkább alkalmas halfaj a ponty. Ő előtte hazánkban a pontyot legfeljebb haltároló tavacskákban tartották rövidebb-hosszabb ideig. Az első valódi tógazdaság, csak 1894-ben épült meg Simontornyán.

Bár néhol még alkalmazzák a ponty természetszerű ívatását, a szaporítóanyag-előállítás döntő részben keltetőházakban, megbízható, szinte iparszerű módszerrel történik. Az egész világon elismert a magyar pontyszaporítási technológia.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 83
Heti: 222
Havi: 1 925
Össz.: 329 958

Látogatottság növelés
Oldal: Ponty suli - Ismertjük meg a pontyot 2.
ÚSZÓZÁS FELSŐFOKON - © 2008 - 2017 - uszozas.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jászkeszeg horgászata - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »