Ponty suli - Ismertjük meg a pontyot 3.

Nagyon fontos megismernünk a ponty biológiáját, ha igazából eredményesek szeretnénk lenni. Ehhez szervesen hozzátartozik a táplálkozása. Főleg abban az esetben lényeges tisztában lennünk ezzel, ha a természetben megtalálható csalikkal szeretnénk lépre csalni áhított halunkat.

A ponty táplálkozása

A pontyivadék táplálkozását a vízben lebegő apró állati szervezetekkel (kerekes férgek, kandicsrák, vízibolha, stb.) kezdi. A második nyártól fő tápláléka a partközeli vizeken és a nyílt víz iszapjában nagy tömegben tenyésző legkülönbözőbb rovarálca. De még a több kilós ponty is ezeket az apró, puha testű állati szervezeteket fogyasztja a legnagyobb mennyiségben, továbbá a csigát, a kagylót - főképpen vándorkagylót -, a gilisztát, a kérészálcát stb.

Az apró rákok természetes táplálékai

Ezeket túrja ki a fenékiszapból, csipegeti le a nádszárról és más vízinövényről. Elfogyasztja ezenkívül egyes hínárfélék fiatal hajtását, termését is.

A ponty étvágyát egyéb tényezők is befolyásolják.

Itt elsősorban a víz hőfokáról kell szólni. Késő ősszel, amikor a hőfok 8-10 °C alá süllyed, a ponty kisebb-nagyobb csapatokban a vermelőhelyek felé húzódik, és a 4 °C-ra lehűlt vízben alig vesz magához táplálékot. Az egész telet a vermelőhelyen tölti, s csak akkor mozdul ki onnan, amikor tavasszal a víz hőfoka 8-10 °C fölé emelkedik. Eleinte csak apró rákféléket fogyaszt. A víz hőfokának növekedésével egyre gyorsulnak életfolyamatai, így emésztése is. A 14-16 °C-ra melegedett vízben már elfogyasztja a nagyobb falatokat.

A vándorkagyló az egyik kedvence a pontyoknak

Étvágya nyáron a 20-25 °C-os vízben a legnagyobb! Ilyenkor valósággal tömi magába a táplálékot.

Az őszi hónapokban csökken a víz hőmérséklete, és az első hűvös éjjelek után jelentősen megcsappan a víz természetes táplálékkészlete, ezért a még étvágyánál levő ponty nem jut elegendő táplálékhoz (ennek következtében sok ilyenkor a kapás). Az október-novemberben vermelésre gyülekező pontycsapatok csak súlyosbítják a helyzetet; egyre növekvő és tömörülő csapatok élnek rohamosan csökkenő táplálékból.

A szúnyoglárva is a kedvencek közé tartozik

Egyes vizeken, pl. az erőművek hűtőtavaiban a víz még a téli hónapokban sem hűl 10-15 °C alá, tehát a természetes tápláléktermelés egész télen át folyik. Ezekben a tavakban a ponty nem vermel; a téli és a kora tavaszi hónapokban is táplálkozik, és a befolyó meleg víz környékén tartózkodik!

Szitakötőálca is gyakran szerepel az étlapon

Az oxigéntartalom ugyancsak befolyásolja a ponty étvágyát. A túlságosan felmelegedett vízben annyira csökkenhet az oxigéntartalom, hogy a ponty elmenekül onnan, s a hűvösebb, oxigéndúsabb vízben keresi a táplálékot. Ha az oxigénhiány oly nagy mértékű, hogy a ponty a víz színén pipálni, fulladozni kezd, természetesen semmi étvágya sincs.

A napszak is befolyással van a ponty étvágyára. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a különböző vizeken eltérő napszakokban van étvágyánál. Minden vízre érvényes szabály tehát nincs. Csupán az a tapasztalat, hogy a meleg nyári hónapokban számos vízen a hajnali, a kora délelőtti, valamint a késő délutáni órákban táplálkozik inkább, mint a forró déli, kora délutáni időszakban. Ősszel és tavasszal viszont a déli és a kora délutáni órákban van étvágyánál, de vannak vizek, ahol éjszaka is.

Bár a ponty étvágya a 20-25 °C-os vízben a legnagyobb, mégis előfordul, hogy a nyári hónapokban néha napokig alig vesz magához táplálékot. Rendszerint a víz gyors apadásakor, továbbá a frontbetörés előtti fülledt, déli szeles időjáráskor csökken az étvágya. Ilyenkor valósággal koplal.

A kérész sem megvetendő csemege (védett, de erről a halak mit sem tudnak)

Minél nagyobb a légnyomásesés (pl. 10-20 mm), annál erősebb és hosszan tartóbb a ponty étvágyára gyakorolt hatása (ilyenkor beszélhetünk a kényes kapások időszakáról).

Amikor a front átvonul felettünk, a délnyugati szél nyugatira-északnyugatira fordul, s gyakran az eső is megered, egyszerre megjavul a ponty étvágya.

Az intenzíven telepített vizekben lakó 'háziasított' pontyok kevésbé frontérzékenyek

Ugyancsak kisebb mértékben jelentkezik az időjárási helyzet hatása azokban a természetes vizekben, amelyekben sűrűn telepítettek pontyivadékot. Ezek a takarmányhoz szoktatott, szinte háziasított pontyok kevésbé frontérzékenyek, mint az olyan természetes vizekben élők, amelyekben a horgászok megelégednek a természetes utánpótlással, vagy csak gyér az ivadéktelepítés. Ezt a tapasztalatot a tógazdasági gyakorlat is igazolja.

Az áradás-apadás hasonlóan befolyásolja a ponty étvágyát. Már az áradást megelőző, "pezsdülő" vízben megnő az étvágya. Lassú áradáskor mohón táplálkozik az elöntött területek terített asztalán. A víz apadásakor viszont csökken az étvágya: gyors apadáskor - napi 30-40 cm-en felül - alig táplálkozik.

Oldal: Ponty suli - Ismertjük meg a pontyot 3.
ÚSZÓZÁS FELSŐFOKON - © 2008 - 2024 - uszozas.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat